Keresés
Close this search box.

Motiváció

Rólunk

A GenetikaNeked életre hívását személyes motiváció indukálta, a meddőségi érintettség. Kilenc év, ezalatt elmaradt és felületes vizsgálatok, kudarcok sorozata, lelki és anyagi károk. Az egészségügyben eltöltött egy évtizednyi munka után, felhasználva egészségügyi kapcsolataimat, támogatva a legszélesebb körű kivizsgálást, igyekszem ajtót nyitni Európa és Amerika haladó meddőségi eszközeinek.

– Balogh Szilvia

Statisztikák

Gondolta volna?

meddőséggel küzdő pár

0%
IVF hatékonysága Magyarországon
0%
IVF hatékonysága Európában
0%
IVF hatékonysága USA-ban
0%

friss hírek

Hírlevelünk

Iratkozzon fel hírlevelünkre hogy elsőkézből értesülhessen legfrissebb híreinkről és újdonságainkról.

Női meddőségi tesztek

Az endometriózis egy ösztrogén-függő, krónikus gyulladásos betegség, amely a jelenlegi adatok szerint több, mint 200 M nőt sújt világszerte. Számos megjelenési formája létezik a rendszertelen mensestől kezdve, a különböző szervi fájdalmakon át az erős vérzésig.

Tovább olvasom →

Immunrendszerünk nemcsak mindennapi életünkben játszik fontos szerepet, hanem a várandósság kialakulásában is. Döntő szerepe van az embrió sikeres megtapadásában, és a terhességi komplikációk elkerülésében. Tovább olvasom →

Hasonlóan az ERA teszthez az ErMap teszt is az implantációs ablak (WOI) pontos idejét határozza meg. A különbség az, hogy az ErMap real-time PCR módszert alkalmaz a génaktivitás meghatározására, továbbá ez az egyetlen olyan teszt, amelyben a beágyazódáshoz szükséges immunológiai gének aktivitását is mérik.

Tovább olvasom →

A MicroBioMap teszt az EMMA teszthez hasonlóan a méhnyálkahártya mikrobiomját térképezi fel. A különbség az, hogy mindezt más módszerrel végzi, több mikróba kimutatása lehetséges és alacsonyabbak a költségek.

Tovább olvasom →

A vagina számos mikroorganizmus élőhelye, amelyek közül elsősorban a baktériumok az uralkodók. Egy másik jellemző sajátosság, hogy a baktériumok között is vannak olyan törzsek, illetve fajok, amelyek normális esetben túlsúlyban vannak (pl: Lactobacillus).

Tovább olvasom →

A meddőség egyik legnagyobb problémája a Visszatérő Korai Várandósság Elvesztése (RPL, Recurrent Pregnancy Loss, vagy Recurrent Miscarriages). RPL esetében megtörténik a beágyazódás és az embrió néhány hétig fejlődik, utána azonban spontán abortál, vagy művileg kell megszakítani a kialakult várandósságot.  Az RPL háttere egyelőre nem tisztázott: legalább 50%-ban genetikai (anyai és/vagy anyai) okok vannak a háttérben.

Tovább olvasom →

A mesterséges megtermékenyítések sikere számos tényező függvénye: függ az embrió minőségétől, a méhnyálkahártya mikrobiomjától, az implantációs ablak (WOI, Window of Implantation) nyitottságától, továbbá egyebek mellett függ immunológiai tényezőktől is.

Tovább olvasom →

Az ERA tesztet azért fejlesztették ki, hogy a beültetés hatékonyságát növeljék, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a többszörös IVF (2 vagy több) is hatástalan, és a pár mindkét tagját már alaposan kivizsgálták. Az ERA az ún. beültetési ablakot (implantation window) mutatja ki, arra a tényre alapozva, hogy ezalatt a 24-48 óra alatt más gének működnek, mint a megelőző, vagy az azt követő időben. A szakirodalom, és a tapasztalat azt mutatja, hogy a gének működése közötti különbség nagyon jól mérhető. A mérésre a legmodernebb eljárást (NGS= Next Generation Sequencing, új generációs szekvenálás) használják.

Tovább olvasom →

Sokáig azt gondolták, hogy a méhnyálkahártya steril. Ma már ismert tény, hogy ez nem igaz, és a mikrobiális összetétele (mikrobiom) befolyásolja a beültetés hatékonyságát. Az EMMA a méhnyálkahártya mikrobiomját mutatja ki, beértve a patogén és a nem patogén mikróbákat is. Az eljárás lényegesen pontosabb a hagyományos tenyésztéses, vagy hisztológiai teszteknél, ráadásul azokat a mikróbákat is kimutatja, amelyeket a hagyományos eljárások nem képesek detektálni.

Tovább olvasom →

Az IVF sikere leegyszerűsítve három tényező függvénye: a létrejött embriók életképessége, a méhnyálkahártya állapota (befogadó képessége, receptivitása), és az alkalmazott technikák, beleértve az orvos felkészültségét. Amennyiben a petefészek nem stimulálható megfelelően, úgy kevés, vagy rossz minőségű petesejt nyerhető. Éppen ezért fontos a petefészek genetikai hátterének a felderítése, mert akár egyetlen addicionális petesejt is számottevően javíthat a hatékonyságon.

Tovább olvasom →

A meddőséggel kapcsolatban egyebek mellett két fő problémával kell megküzdeni: az egyik a Visszatérő Megtapadási Hiba (RIF, Recurrent Implantation Failure), a másik pedig Visszatérő Korai Várandósság Elvesztése (Recurrent Pregnancy Loss). RIF esetében az embrió nem tud megfelelően megtapadni és beágyazódni a méh nyálkahártyájába. Akkor beszélünk RIF-ről, ha legalább három IVF ciklus sikertelenül végződik. RPL esetében megtörténik a beágyazódás és az embrió eljut a 12. hétig, utána azonban spontán abortál. RPL-ről akkor beszélünk, ha legalább három, 12. hét utáni spontán abortusz történik.

Tovább olvasom →

Az ALICE része az EMMA-nak, de csak a patogén (betegséget okozó) mikróbákra koncentrál. Azok számára fontos, akiknél endometritis gyanú áll fenn.

Tovább olvasom →

Az emberi immunrendszer legfontosabb feladata, hogy a számára idegen sejteket felismerje, és elpusztítsa a saját szervezetének védelme érdekében. Az embrió ilyen szempontból rendkívül érdekes sejtcsoportosulás, hiszen „semi-allogénnek” („félidegen”) minősül, ugyanis felületén részben az apától, részben az anyától származó fehérjemolekulák találhatók (HLA-C). A nyálkahártyában található NK sejtek (uNK sejtek, uterus eredetű természetes ölő sejtek) feladata, hogy az „idegent” felismerjék, és ártalmatlanítsák. Az uNK sejtek a felületükön található KIR receptorokkal (Killer Immunoglobulin-like Receptor) kapcsolódnak az embrió felületén lévő HLA-C molekulákhoz. Az uNK sejtek, és az embrió kapcsolata befolyásolja az embrió megtapadását, beágyazódását, tehát az alkalmazott megtermékenyítési eljárás sikerét. Bizonyos KIR-HLA-C konstelláció esetén a beágyazódás nem megy végbe.

Tovább olvasom →

A mesterséges megtermékenyítés (ART, IVF) óriási fejlődésen ment át az elmúlt 10-15 évben, mégis a sikerráta relatíve alacsony maradt (az európai átlag 30-35%), 35-40 éves kor felett pedig drámaian csökken.

Tovább olvasom →

A MicroVE+ teszt az egyetlen olyan teszt jelenleg, amely egy mintából, egy rendszerbenelemzi a vagina és a méhnyálkahárty mikrobiom összetételét. A méhnyálkahártya mikrobiom összetétele a tapasztalatok szerint ugyanis vaginális eredetű

Tovább olvasom →

csökkenő nemzőképesség genetikai okairól

Férfi meddőségi tesztek

Akkor beszélünk meddőségről, ha legalább 1 éven át tartó célzott együttlét során sem jön létre a kívánt várandósság. A meddőség esetében 40%-ban a férfiaknál kell keresni az okot, de az esetek 20-40%-ban az ok nem ismert, ún. idiopátiás. A szakirodalom szerint az idiopátiás esetek mintegy 50%-60%-ában az oxidatív stresszt (OS) lehet okolni a kialakult meddőségért.

Tovább olvasom →

A szakirodalom szerint a világ összes férfilakosának mintegy 7%-a küzd infertilitással, és az összes pár 40%-ban a férfioldalon kell keresni a problémát. Jelen tudásunk szerint az infertilis férfiak 15%-nál a probléma genetikai jellegű, mégis csak 4%-uknál tudják ezt vizsgálatokkal igazolni.


Tovább olvasom →

Az elmúlt 50 év statisztikai adatai szerint a férfiak spermaképe mintegy 30-50%-kal romlott. Világszinten 186M meddő pár van, és 93M esetben a férfi infertilitás okozza a gyermektelenséget (ESHRE, Milánó, 2022). A legújabb WHO útmutató alapján (WHO 6th Edition, 2021) a nemzőképesség határértéke 16 M/ml spermiumkoncentrációra nézve. Ez az érték a 80-as években még 60 M/ml volt. A probléma akkor jelentkezik, amikor a kivizsgálások nem találják meg a férfimeddőség okát, erre mondja a szakirodalom, hogy „idiopátiás” esettel állunk szemben. Az idiopátiás esetek hátterében az esetek jelentős számában ondóúti gyulladás áll, bár a kórokozót a tenyésztéses eljárásokkal nem sikerül kimutatni. Az ANDROFLOR segítségével nemcsak a rejtett kórokozók mutathatók ki, hanem a normál mikroflórára is (mikrobiom) tájékoztatást ad.

Tovább olvasom →

A SAT teszt segítségével kimutatható, hogy a spermiumok hordoznak-e olyan kromoszómákat, amelyek nem 1x (single, haploid) kópiában vannak jelen. A kutatások azt igazolták, hogy a többszörös vetélések vagy megtapadási problémák hátterében gyakran férfioldali problémák állnak, többek között normálistól eltérő kromoszómaszerelvények. Minél rosszabb a férfi spermaképe, annál nagyobb gyakoriságban tér el a kromoszómaszerelvénye az ideálistól. Azonban normál spermakép estén sem zárható ki teljes mértékben a kromoszóma hiba, amennyiben ismétlődő sikertelen IVF-ek következnek be. A normálistól eltérő SAT gátja lehet az embrió fejlődésének, hiszen a számban nem megfelelő férfi kromoszómák nem képesek a női oldal kromoszómáival párba állni.

Tovább olvasom →

A férfi infertilitás egyik alapvető oka a szervezetben kialakuló Oxidatív Stressz (OS). Az emberi szervezetben lezajló biokémiai folyamatok folyamatosan Reaktív Oxigén Részecskéket (ROS) termelnek. A ROS-t gyakran összekeverik a „szabadgyökökkel”, pedig valójában a szabadgyökök a ROS egyik csoportja. Egészséges szervezetben a ROS-t a szervezet antioxidatív rendszere semlegesíti (TAC, Teljes Antioxidáns Kapacitás), és jól működő egyensúly alakul ki.

Tovább olvasom →

A szakirodalom szerint a világ összes férfilakosának mintegy 7%-a küzd infertilitással, és az összes pár 40%-ban a férfioldalon kell keresni a problémát. Jelen tudásunk szerint az infertilis férfiak 15%-nál a probléma genetikai jellegű, mégis csak 4%-uknál tudják ezt vizsgálatokkal igazolni. Sokáig a férfiak genetikai vizsgálata lényegében a kariotípusra, illetve az Y kromoszóma AZF régiójának mikrodeléciójára (azoospermia faktor) szorítkozott. Az infertilitásban azonban nemcsak egy kis génszakasz érintett, ennél lényegesen tágabb a spektrum: több, mint 500 génről írták le, hogy valamilyen kapcsolatba hozható a férfimeddőséggel. Az utóbbi években kifejlesztett új generációs szekvenálással (NGS, Next Generation Sequencing) már lehetőség nyílik egyszerre nagy mennyiségű DNS analízisére.

Tovább olvasom →

A meddőségi adatok riasztóak, hiszen a szakirodalom és a statisztikai mutatók szerint a párok 15%-nál nem jön a baba egy év célzott házasélet után sem. Ezen esetek mintegy 40%-ában a férfi oldalán kell keresni a problémát, 40%-ban a női oldalon van eltérés, 20%-ban pedig ismeretlen eredetű a meddőség. A férfiak nemzőképességi romlásának, illetve ezen belül a spermiumparaméterek romlásának komoly szakirodalma van.

Tovább olvasom →

Csökkenő nemzőképesség okai

Embrió kromoszómális diagnosztika

A meddőség egyik legnagyobb problémája a Visszatérő Korai Várandósság Elvesztése (RPL, Recurrent Pregnancy Loss, vagy Recurrent Miscarriages). RPL esetében megtörténik a beágyazódás és az embrió néhány hétig fejlődik, utána azonban spontán abortál, vagy művileg kell megszakítani a kialakult várandósságot.

Tovább olvasom →

Családtervezési Genetikai Vizsgálatok

Bizonyos genetikai betegségek rejtve maradnak, és csak akkor nyilvánulnak meg, ha az egyén ugyanazon kromoszómájának apai és anyai változata is hordozza a „rossz”, mutált változatot ugyanazon a helyen. A családalapítás előtt álló párok genetikai hordozóságának a szűrésével az ilyen rejtett betegségek kiszűrhetők, és megtudható, hogy milyen valószínűséggel lesz érintve a születendő gyermek.

Tovább olvasom →

Nemzőképesség
Több mint 30 év szakmai tapaszalat

Szakértőink

Kapcsolat

Írjon nekünk!

Akikkel együtt dolgozunk

Partnereink