Immunrendszerünk nemcsak mindennapi életünkben játszik fontos szerepet, hanem a várandósság kialakulásában is. Döntő szerepe van az embrió sikeres megtapadásában, és a terhességi komplikációk elkerülésében.
Az uNK sejtek és a plazma sejtek fontos részei az öröklött és a szerzett immunitásnak.
Az NK sejtek alapvető szerepe a fertőzött sejtek felismerése, és a vírusok elleni védelem. Az NK sejtek jelen vannak a vérben és a méhnyálkahártyában (endometrium) is, de a két populáció különbözik egymástól. Az endometriumban található NK sejteket uNK (uterális) sejteknek hívják.
A plazma sejteket a patogén (vírus, baktérium, stb.) sejtekkel történő kontaktus aktiválja, antitesteket kezdenek termelni, és ilyen módon vesznek részt a fertőzések elleni helyi védelemben.
Az uNK sejtek megnövekedett száma, illetve citotoxikus aktivitásuk, akárcsak a plazma sejtek jelenléte az endometriumban, megzavarhatja az embrió megtapadását, és végső soron megakadályozhatja a terhesség kialakulását.
Az uNK sejtek és a plazma sejtek jelenlétének és mennyiségének a meghatározása támogatja a személyre szabott terápiát, és elősegíti a kívánt várandósság kialakulását
Mi a teszt célja?
A teszt alapvető célja az uNK sejtek és a plazma sejtek számának, illetve igény szerint az uNK sejtek citotoxikus aktivitásának a meghatározása.
Uterális NK sejtek (uNK sejtek)
Az NK sejtek (natural killer, természetes ölősejtek, CD56+) a legfontosabb immunsejtek közé tartoznak a korai várandóság időszakában. Az első trimeszter során a placenta eredetű fehérvérsejtek 70%-a uNK sejt (uterális NK sejt). Számos nemzetközi tanulmány leírta, hogy azok a nők, akiknél nem sikerült az embrió beültetése (RIF, Repeated Implantation Failure, visszatérő megtapadási hibák) vagy spontán abortuszon estek át (RPL, Recurrent Pregnancy Loss), emelkedett uNK sejtszámmal rendelkeznek a méhnyálkahártyában (endometrium). Nagyon valószínű, hogy az uNK sejtek megnövekedett száma akadályozhatja az embrió megtapadását, illetve elvezethet az embrió kilökődéséhez.
Az eredmények az alábbi határértékek szerint alakulnak:
uNK sejtszám <90 = alacsony
uNK sejtszám 90-300 = normális
uNK sejtszám > 300 = emelkedett
Abnormális eredmény esetében (sejtszám > 300 uNK sejt/mm2 ) az IVF eljárás alatt enyhe immunmódosító kezelést lehet alkalmazni az uNK sejtek számának és aktivitásának a csökkentésére.
Az uNK sejtek citotoxikus aktivitását meg is lehet mérni a CD16 sejtfelszíni marker segítségével. Azért fontos a citotoxikus aktivitás mérése, mert még normális uNK sejtszám mellett is lehet magas a citotoxikus sejtek aránya, ami ugyanúgy RIF-et, és/vagy RPL-t okoz. Amennyiben az uNK sejtek száma 100 és 400 közé esik mm2-ként, és emelkedett a CD16+ sejtek száma immunmoduláló terápia szükséges.
Plazma sejtek (CD138+)
Krónikus endometritisz (CE)
A krónikus endometritiszt gyakran bakteriális fertőzés okozza. Az ismétlődő vetélések (RPL), a visszatérő megtapadási hibák (RIF), illetve az idiopátiás (ismert ok nélküli) meddőségek 10-20%-ban a CE áll a háttérben. A CE-t gyakran nem lehet felismerni, mert nem mutat szimptómákat. A CE-t ki lehet mutatni az uterális plazma sejtek (CD138+) immunhisztokémiai festésével és szám szerinti meghatározásával. Amennyiben a számuk meghaladja a 4 plazma sejt/mm2-t, úgy a CE nagy valószínűséggel fennáll, és kezelhető széles hatásspektrumú antibiotikummal.
Hogyan végzik a tesztet?
A tesztet endometrium biopsziából végzik a jénai Egyetemen a Delta Vita Kft. (genetikaneked.hu) és az Egyetem közötti együttműködés keretei között. A biopszia levétele a természetes ciklus 19-22 napja között, vagy az ovuláció után 5-8 nappal esedékes. A minta szállítása szobahőmérsékleten történi 5%-os formalinban. A vizsgálat immunhisztokémiai festéssel történik. Az eredmények 3 hét alatt érkeznek meg.
Mire lehet használni az eredményeket?
- A teszt segítségével ki lehet mutatni az ismétlődő vetélés (RPL vagy RM), vagy a beágyazódási hiba (RIF) okát,
- Segít a kezelés megtervezésében
- Segít megelőzni a várandósság alatti komplikációkat
Kinek javasolt elvégeztetni az uNK Immun tesztet?
- Legalább 2-3 megismételt, sikertelen IVF kezelés esetén, amikor a visszaültetett embrió nem tudott beágyazódni a méhnyálkahártyába;
- Legalább 2-3 megismételt, sikertelen IVF kezelés esetén, amikor a visszaültetett embrió fejlődése elindult, de spontán vetélés alakult ki;
- Amikor az embrió bevizsgált, jó minőségű, de nem alakul ki terhesség;
- Amikor mindkét fél kivizsgált, de a sikertelen terhesség idiopátiás (nincs ok)
