A jelenlegi molekuláris diagnosztikai tesztekkel már nemcsak az állapítható meg, hogy jelen vannak-e a méhüregben a várandósság létrejöttét gátló kórokozó baktériumok, hanem sokkal tágabb kép is adható a méhnyálkahártya állapotáról. Az EMMA névre keresztelt teszt a méhnyálkahártya esetleges krónikus gyulladása mellett azt is kimutatja, hogy általában véve mennyire egészséges a méhünk, vagyis jelen vannak-e olyan baktériumok is, amelyek kifejezetten előnyösek a várandósság létrejötte szempontjából.
Mi a teszt célja?
A méhnyálkahártya felszínén nemcsak gyulladást okozó baktériumok, hanem az embrió beágyazódása szempontjából előnyös hatású baktériumok is élnek. Ezek egyike a tejsavbaktériumok nemzetsége (Lactobacillus), amelyek a hüvelyben és a bélrendszerben is megtalálhatóak: a méhüregben azt sikerült kimutatni ezekről a baktériumokról, hogy a méhnyálkahártya krónikus gyulladása esetén számuk alacsonyabb. Azokban a mintákban, ahol viszont nem volt jelen gyulladás, ott magasabb számban vannak jelen.
Azt is sikerült továbbá kimutatni, hogy egészséges nők esetében a méhnyálkahártya alacsonyabb tejsavbaktérium-koncentrációja összefüggést mutat az embrió beágyazódásának magasabb sikertelenségi arányával, valamint a vetélések magasabb arányával.
A szakemberek ezek alapján egy olyan tesztet is kifejlesztettek, amely nemcsak a krónikus gyulladásokkal összefüggő kórokozó baktériumokat, hanem a méhnyálkahártya általános egészségi állapotát jelző tejsavbaktériumok mennyiségét is képes kimutatni. Az EMMA névre hallgató teszt ezáltal egy átfogó képet ad a méhnyálkahártya állapotáról: nemcsak a krónikus gyulladás jelenléte deríthető ki, hanem az is, hogy mennyire ideális-e a környezet a sikeres fogantatásához vagy az IVF eljárások sikeréhez (EMMA: Endometrial Microbiome Metagenomic Analysis, az endometriális mikrobiom metagenomikai elemzése).
Mit mutat meg pontosan a teszt eredménye?
A teszt összesen tíz baktériumfaj jelenlétét – köztük a nem kórokozó, a megtermékenyítés létrejöttéhez ideális környezetet teremtő tejsavbaktériumok – jelenlétét vizsgálja a méhnyálkahártyából vett apró szövetminta DNS tartalmának elemzése alapján.
Az eredmény megmutatja, hogy optimális-e a méh mikrobiális összetétele az embrió beágyazódásához, ami alapján következtetni lehet rá, hogy az IVF alacsony, közepes vagy magas valószínűséggel lesz-e sikeres. (Ugyanez igaz a természetesen módon létrejövő várandósságok sikerességének valószínűségeire is, ha valaki nem a már fennálló meddősége miatt szeretné igénybe venni tesztet, hanem már a családtervezés során is kíváncsi a saját méhének általános egészségi állapotára.)
Fontos, hogy a teszt nem egy konkrét „igen/nem” eredményt ad az IVF sikerességére vonatkozóan, hanem egy valószínűségi értéket:
- Amennyiben krónikus gyulladás van jelen a méhnyálkahártyában, akkor az IVF sikerének valószínűsége igen alacsony. A gyulladásért felelős baktériumokat ezekben az esetekben antibiotikumkúrával célszerű eliminálni, majd probiotikumkúrával helyreállítani a méh megfelelő mikrobiális flóráját;
- Ha nincsenek jelen krónikus gyulladást okozó patogén baktériumok, ellenben az embrió beágyazódása szempontjából optimális környezetet teremtő tejsavbaktériumok száma alacsony, akkor az IVF sikeressége alacsony vagy közepes mértékű lesz. Ilyenkor probiotikumkúra válhat javasolttá a tejsavbaktériumok számának növelése érdekében;
- Ha patogén baktériumok sincsenek és a tejsavbaktériumok száma is megfelelő, akkor az IVF sikerességének valószínűsége magas lesz a teszteredmény szerint.
Hogyan végezzük a tesztet?
A teszt elvégzéséhez a méhnyálkahártyából vett apró szövetmintára van szükség, amelyet az endometriális biopsziának nevezett folyamat biztosít: a méhüregbe egy vékony katétert vezetünk fel, amely nem jár fájdalommal, mindössze egy kis kellemetlenséget érezhet. A mintavétel nem tart tovább néhány percnél. (Abban az esetben, ha valaki már elvégeztette az ERA tesztet, akkor nem szükséges újabb biopsziát végztetni az EMMA-hoz, mert a meglévő szövetmintából is elvégeztethető a teszt).
Mikor érdemes elvégeztetni az EMMA tesztet?
A teszt egyaránt javasolható:
- Többször megismételt, sikertelen IVF kezelések esetén, amikor a visszaültetett embrió nem tudott beágyazódni a méhnyálkahártyába;
- Valamint akkor is, ha egy hölgy egyszerűen csak tudni szeretné, hogy méhnyálkahártyájának milyen az általános állapota, és jelen van-e esetleg a várandósság létrejöttét akadályozó krónikus gyulladásos állapot.
